Újra a munkában
ALLINE
EGY HÉTTEL KÉSŐBB...
- Jajj sietnem kell Sophie hol van a táskám? nem szeretnék elkésni már a legelső munkanapomon.
- Előszobában a polcon! kiabálta nővérem a fürdőből.
- Köszi, már mentem is! Délután jövök! Szia!
- Rendben, sok sikert! Szia! kiabált utánam.
Szerencsére 5 perc alatt kiértem a villamos megállóba még jó, hogy Amber mutatott a múlt héten egy rövidebb utat. Alig telt el pár perc és jött is a villamos. Legalább a tömegközlekedés jó ha sokat kell utaznom. Még szerencse, hogy tettem be könyvet olvasni.
- Johns Hopkins Kórház következik! mondta be a hangos beszélő a villamosaon. Megjöttem, első munkanapra fel! gondoltam majd leszálláshoz készülődtem.
Hamar megtaláltam mert nem volt messze a megállótól és nagy is volt ez az épület. Sok ablak és egy üveg átjáró összekötő híd amire nagy betűkkel volt írva, hogy: THE JOHNS HOPKINS HOSPITAL. - Megérkeztem akkor ideje megtalálni a munkahelyem!
- Jó reggelt! Alline Elenaor vagyok! Ma kezdek itt dolgozni a pathológiai osztályon mint kezdő orvos. Mentem oda a recepcióhoz.
- Jó reggelt! "B" épület földszint. mondta a recepciós hölgy.
- Köszönöm! mondtam majd elindultam megkeresni az említett épületet.
Az udvarra nagy nehezen kitaláltam de utána nem tudtam, hogy merre menjek. - Még 10 percem van munka kezdésig és át is kell öltöznöm! Hol lehet a "B" épület? kezdtem aggódni.
- Szia idegen! hallottam egy hangot a hátam mögött. A hangra gyorsan megfordultam.
- Szia! üdvözöltem én is. Alline Elenaornak hívnak és ma kezdek itt dolgozni ha megtalálom a "B" épületet.
-Barney Brucenak hívnak! Itt dolgozom a központi műtőbe és a laborba. Ha szeretnéd szívesen megmutatom, hol van a "B" épület.
- Köszi az jó lenne. feleltem.
Először a "D" és a "C" épület között mentünk át utána jobbra majd balra mentünk.
- Itt is vagyunk! mutatott az épületre Barney.
- Ismét köszi a segítséget de már rohanok mert tényleg el fogok késni! mondtam.
- Oké, szia. Az "A" épületben ami arra van mutatott balra Barney, ha szeretnél megtalálsz a 2. vagy 7. emeleten vagy ha segítség kell.
- Rendben. Szia! köszöntem el tőle és már mentem is dolgozni.
Nagyon aranyos és kedves srác. Barna haja és zöld szeme különösen vonzó, számomra van benne valami titokzatosság. Érzem és tudom, hogy jobban meg kell őt ismernem. elmélkedtem az öltözőmben.
- Szia, Alline Elenaor kezdő orvost keresem! jött be egy kedvesenek tűnő lány az ajtón.
- Szia, megtaláltad. Én vagyok Alline. feleltem.
- Bocsi, engem Dorothynak hívnak és a főnök küldött, hogy gyere velem hozzá!
- Semmi gond. Már mehetünk is! csuktam be a szekrényem ajtaját.
Az irodák a harmadik emeleten voltak. Semmiben sem különböztek a kórház többi részétől legalábbis amit eddig láttam belőle. Miután a főnököm megismert el is kezdhettem "tanulni" a munka apróbb részleteit. Egy idősebb doktornő merllé voltam beosztva még önállóan nem dolgozhatok. Szerencsére délelőtt nem sok munkánk volt így a csapat többi tagját is megismerhettem. Dél körül elmentem a büfébe.
- Szia Alline! köszönt egy ismerős hang.
- Szia Barney! fordultam meg.
- Hogy telik az első napod? érdeklődött.
- Jól, szerintem semmi gond nem lesz. Nagyon aranyos mindenki a csapatban. Eddig munka se sok volt szerencsére, így le tudtam jönni ebédért. válaszoltam röviden neki.
- Meddig dolgozol ma?
- 2-ig. De holnaptól már 4-ig leszek. Miért? lepődtem meg a kérdésén.
- Hát...mert ha szeretnéd megmutatom az egész kórházat. Ismerd meg valamennyire. Persze tényleg csak akkor ha szeretnéd. mondta.
- Köszi, még gondolkozok és szólok. Viszont mennem kell! Szia! Biztos összefutunk még.
- Rendben! Biztosan. Szia!
A délután is nyugodtabban telt. Remélem azért mozgalmas napok is lesznek. Miután elköszöntem a többiektől hazafelé indultam.- Elmesélem Sophienak a mai napom. Érdekel a véleménye Barneyról. Nem tudom, hogy meg akar ismerni vagy csak jó fej volt velem a mai nap. Majd meglátjuk, mindenesetre én óvatosabb leszek!
- Szia Sophie! Megjöttem! szóltam tesómnak miután hazaértem.
- Szia! Hogy telt a mai első munkanapod? Mesélj!
- Jó volt nagyon.Igaz alig találtam meg az épületet, de megismerkedtem egy Barney nevű sráccal és segített odatalálnom. kezdtem el mesélni a mai napot.
- Ez hosszú lesz. Készítek teát és úgy mesélj el mindent részletesen.
- Jó ötlet. mosolyogtam majd beültem a nappaliba.
Mindent elmondtam nővéremnek, még a kétségeim is. A beszélgetésünket csak anya telefonja szakította meg. Miután anyát megnyugtattuk, hogy minden oké velünk még beszélgettünk majd elmentünk aludni. Sokáig nem tudtam még elaludni a mai napon és persze Barneyn gondolkoztam. Végül hajnal felé sikerült egy keveset aludnom.
